(1761–1820)
Olasz librettista. Klasszikus akadémikus képzésben részesült, irodalmat és jogot tanult a padovai egyetemen. 1808 és 1816 között a törvényszéki szónoklás professzora volt Milánóban, később a jogi eljárások professzora Paviában.
1793–1817 között a milánói Scalában volt színházi költő. Ebben az időszakban több mint 40 librettót írt. A Griselda szövegkönyvét Piccini zenésítette meg, a Ser Marcantoniót Pavesi, melyet később Ruffini is felhasznált Donizetti Don Pasquale librettójának megírásához. De más zeneszerzőknek is írt, mint Cimarosa, Dussek, Mayr stb. Az Olasz nő Algírban szövegkönyvében, melyet L. Mosca és Rossini is megzenésítettek, a szabadkőművesség iránti érdeklődésére találni utalásokat, ugyanakkor mutatja, hogy Anelli librettóiban szívesen használ a valós életből vett történeteket. Szövegkönyveit gyakran álnév alatt adta ki: Lauro Fifferi, Marco Landi, P. Latanzio, Nicolo Liprandi, Tomasso Menucci, Giovanni Scannamusa és Gasparo Scopabirba.
Olasz librettista. Klasszikus akadémikus képzésben részesült, irodalmat és jogot tanult a padovai egyetemen. 1808 és 1816 között a törvényszéki szónoklás professzora volt Milánóban, később a jogi eljárások professzora Paviában.
1793–1817 között a milánói Scalában volt színházi költő. Ebben az időszakban több mint 40 librettót írt. A Griselda szövegkönyvét Piccini zenésítette meg, a Ser Marcantoniót Pavesi, melyet később Ruffini is felhasznált Donizetti Don Pasquale librettójának megírásához. De más zeneszerzőknek is írt, mint Cimarosa, Dussek, Mayr stb. Az Olasz nő Algírban szövegkönyvében, melyet L. Mosca és Rossini is megzenésítettek, a szabadkőművesség iránti érdeklődésére találni utalásokat, ugyanakkor mutatja, hogy Anelli librettóiban szívesen használ a valós életből vett történeteket. Szövegkönyveit gyakran álnév alatt adta ki: Lauro Fifferi, Marco Landi, P. Latanzio, Nicolo Liprandi, Tomasso Menucci, Giovanni Scannamusa és Gasparo Scopabirba.
