Mindenszentek előestéjén, 2020. október 31-én, a 2017/18-as évad Kamaraénekese, László Boldizsár adott áriaestet az Eiffel Műhelyház Hevesi Sándor háziszínpadán, melyet a Facebook és az Origo követői élőben láthattak 20:00 órai kezdettel.
A keszthelyi születésű tenor Pakson nőtt fel, ahol zenei pályafutását hétéves korában a helyi zeneiskolában kezdte. A Cotton Club Singers alapítója és 15 évig frontembere volt, majd az opera műfajában folytatta karrierjét, a Magyar Állami Operaházban 2012-ben debütált Pinkerton (Pillangókisasszony) szerepében. Repertoárja rendkívül sokszínű, Erkel, Puccini és Verdi, valamint a romantikus operairodalom legfontosabb szerepei mellett olyan kuriózumokban is láthatta a közönség, mint a Sly (Wolf-Ferrari) vagy A rajnai sellők (Offenbach). Az Opera a 2017/18-as évad Kamaraénekesévé választotta. Műsorát nagyrészt az olasz operáknak szentelte, így a közvetítés nézői a műfaj talán legnépszerűbb áriáiból kaptak egy csokorra valót, de egy részlet erejéig megidézte szerepét a Sába királynőjéből, mellyel az Opera nemzetközi turnéin is nagy sikert aratott. Intermezzóként nézőink barokk művek átirataiban is gyönyörködhettek az est zongorakísérője, Szennai Kálmán előadásában. László Boldizsár egyik vendége a Kamaraénekes Szegedi Csaba, a meglepetésvendég pedig egy szívéhez közel álló művész, Nánási Helga volt. A Tóth Erika rendezte estet Gyüdi Melitta vezette.
„Tartalmas és színes műsort állítottunk össze” – villáminterjú László Boldizsárral
Cavaradossi, Turiddu, Asszád, Manrico és Otello alakja is megelevenedik egy-egy ária erejéig a MaszkaBál ma este 20 órakor kezdődő közvetítésében, amelyet rendkívüli gondossággal és alázattal állított össze a 2017/18-as évad Kamaraénekese. László Boldizsár mesélt arról is, milyen baráti és szakmai kapcsolat fűzi az est Kamaraénekes-vendégéhez, Szegedi Csabához.
Milyen szempontokat vett figyelembe a műsor összeállításakor?
Elsősorban olyan szerepekből válogattam, amiket a közelmúltban énekeltem, aztán az összeállított műsoromon az énektanárommal finomítottunk, hogy a művek zenei íve is meg tudjon mutatkozni, és énektechnikailag a könnyebb daraboktól haladjunk a nehezebbek felé, ez is határozta meg a sorrendet. Nem válogattam régi nagy kedvenceket, amiket szerepben még nem énekeltem, mint az Andrea Chénier, vagy olyan szerepeket, amiket a közelmúltban énekeltem akár a Parkfoglaló (Hunyadi László) vagy a KoronaGála (Canio – Bajazzók) alkalmával, akár az OperaSzerda keresztmetszeteiben (Don José – Carmen, Gustavo – Az álarcosbál). Próbáltam arra is tekintettel lenni, hogy az engem a sorozatban megelőző és követő tenorok repertoárja között se legyenek nagy átfedések, mert az nem volna kollegiális, így esett ki a Tosca és a Verdi-Requiem egyik-másik részlete. Nem félek az összehasonlítástól, hisz az opera szubjektív műfaj, egyszerűen nem tartottam volna ezt illendőnek.
Ezzel együtt egy igen tartalmas és színes műsort állítottunk össze az énektanárommal, Berle Sanford Rosenberggel, aki több évadot is énekelt tenorszerepeket az Operában is, majd egy betegséget követően fordult a tanári pálya felé, és aki technikáját és tanítási módszerét a legendás Carlo Bergonzitól tanulta. Számomra ez folyamatos visszacsatolás azzal kapcsolatban, hogy ez a technika működik. Tegnap is voltam nála, úgyhogy úgy érzem, most jó formában vagyok, azért is evezek most rendszeresen, hogy ezt megtartsam.
Kamaraénekes vendége Szegedi Csaba lesz, akivel az Otellóból adják elő a címszereplő és Jago kettősét. Sokszor álltak már együtt színpadon, miért szeret vele dolgozni?
Olyan típusú Verdi-baritonnak tartom őt, ami ritkaságszámba megy. Hangilag is jól összeillünk, még ha fiatalabb is nálam jó tíz évvel, érett hanggal rendelkezik. Valóban nagyon sok színpadi szerepet játszottunk együtt a Parasztbecsülettől kezdve a jövő héten keresztmetszetben látható A rajnai sellőkön vagy a Porgy és Bessen át, most az István, a királyig. Ezek mellett szülőfalujában szervezi a Perkupai Operafesztivált, ahol volt szerencsém három évvel ezelőtt fellépni, és megtapasztalni ott is azt az önzetlenséget, ami Csabi egyik alapvető jellemvonása. Az onnan hozott élhető értékeket képviseli a hétköznapokban is, és nagyon bejön, hogy vele tényleg lehet egyenesen beszélgetni, ezért tartjuk a kapcsolatot a színpadon kívül is. Különösen jól esett az is, ahogy az Opera a meglepetésvendégemet kiválasztotta – ami így talán nem is lesz nagy meglepetés – az, hogy velem kapcsolatban benne is gondolkodtak. Ennek megfelelően választottunk számára is olyan áriát, ami illeszkedik a programba.
Műsor:
Puccini: Tosca – Képária („Recondita armonia”)
Mascagni: Parasztbecsület – Turiddu áriája („O Lola, c'hai di latti la cammisa”)
Verdi: Rigoletto – Gilda áriája az I. felvonásból („Caro nome”) – előadja: Nánási Helga
Goldmark: Sába királynője – Asszád áriája a II. felvonásból („Magische Töne”)
Puccini: Manon Lescaut – Des Grieux áriája az I. felvonásból („Donna non vidi mai”)
J. S. Bach: Der Leib zwar in der Erden – Korál a 161-es kantátából – előadja: Szennai Kálmán
C. Ph. E. Bach: h-moll szonáta – Rondo cantabile, H. 245 – előadja: Szennai Kálmán
Verdi: A trubadúr – Manrico áriája és strettája a III. felvonásból („Ah sì, ben mio coll'essere… Di quella pira”)
Verdi: Otello – Jago áriája a II. felvonásból („Credo in un Dio crudel”) – előadja: Szegedi Csaba
Verdi: Otello – Otello és Jago duettje a II. felvonásból („Si pel ciel”) – közreműködik: Szegedi Csaba
A közvetítés visszanézhető ITT.