Szörényi Levente – Bródy János

István, a király

mix Rockopera szimfonikus változata 8 100 éves bérlet

Részletek

Dátum
Nap , Kezdés ideje Befejezés ideje

Helyszín
Magyar Állami Operaház
Az előadás hossza szünettel
  • I. felvonás:
  • Szünet:
  • II. felvonás:

Nyelv magyar

Felirat magyar, angol

Ajánló

A magyar rockopera- és musicaltermés messze legsikeresebb darabja, az István, a király a kezdetektõl, az eredeti lemezkiadás óta nemcsak szimfonikus jegyekkel rendelkezett, de áthatotta a klasszikus operákra jellemzõ vokális, zártszámos gondolkodás, a nagyszabású tablók jelenléte és a rockmuzsikát egyetemes távlatokba emelõ hangszerelés is. A magyar história egyik alaptörténetét Boldizsár Miklós Ezredforduló címû drámáján keresztül megközelítõ Szörényi Levente-mû verseit a régi szerzõtárs, Bródy János írta. 2020 õszén arra vállalkozott a Magyar Állami Operaház, hogy igazi kuriózummal kísérletezzen: az István, a királyt operai hangszereléssel, operaénekesek elõadásában vitte színre. Gyöngyösi Levente zeneszerzõ munkája Szörényi Levente mûvészete elõtti újabb fõhajtásként is értelmezhetõ (korábban szimfóniát komponált az Illés együttes egyes témáira). Tisztán szimfonikus partitúrája révén és a produkcióban részt vevõ operaénekesek által a mû teljességgel megszabadul a kihangosítás szükségletétõl. Magyarok milliói tudják fejbõl az István, a király máig ikonikus dalait - immár áriáit. Az újjászületett mûvet Szinetár Miklós, a magyar operaélet nagy mestere vitte színre.Az elõadás a Zikkurat Színpadi Ügynökség és a Melody Kft. közvetítésével jött létre.

Cselekmény

Géza fejedelem fia, István és a bajor hercegnõ, Gizella összeházasodnak. A nép imádkozik a párért. Az ünnepélyes hangulatban a három magyar úr, Bese, Solt és Sur már elõre a további boldogulásról fantáziál. Koppány vezér keresztény lánya, Réka térítéssel próbálkozik, amikor megjelenik apja egyik pogány embere, Laborc, aki elutasítja az új istenképet. Géza halála után a temetésen Koppány és István összeütközésbe kerül: Koppány ugyanis hiába reméli, hogy Géza halála feloldja az õ korábbi ígéretét, amely szerint a trón Istvánt illeti. Isten békéjét kéri a nép, majd Istvánt és anyját, Saroltot egy népi együttes szórakoztatja, amit õ túl régimódinak talál. Ekkor érkezik Laborc, aki Koppány követeként kéri Saroltot, hogy az õsi hagyomány szerint menjen hozzá feleségül, és uralkodjanak együtt tovább. Sarolt ezt visszautasítja, és kivégezteti Laborcot. Ismét megjelenik a három haszonlesõ úr, akik most István pártjára állnak. Istvánra azonban nem hat a hízelgés. Amikor Sur, Solt és Bese távozik, István kétségeit fejezi ki, de Sarolt lelket önt belé. Mások is elégedetlenek: Gizella férjként, Vecellin lovag hadvezérként vár többet Istvántól. Asztrik, a térítõk vezetõje Istvánt teszi meg fejedelemmé. Koppány vezér és Torda, Koppány sámánja a vezér híveihez szól. Koppányt imádói, Boglárka, Enikõ és Picúr, igyekeznek elcsábítani, a vezér azonban ellenáll. A három köpönyegforgató úr érkezik a fejedelemválasztás hírével. Most Koppány oldalán próbálnának szerencsét, ám õ sem támogatja õket. Torda kihasználja a feszültséget, és tovább tüzeli a vezér harci kedvét, majd áldozatot mutat be az õsi istenségeknek. Réka rémálmáról számol be atyjának, akit árulóként, felnégyelve látott., de Koppány nem lát más utat, csak a nyílt harcot. István is megjelenik, felajánlva a hatalmat a vezérnek, ha az Róma felé fordul, ám Koppány így nem fogadja el a trónt. Torda érkezik a hadba hívó véres karddal. A csatában Koppány vezér súlyos vereséget szenved. A csata, a testvérharc áldozatait asszonyok, öregek, gyerekek gyászolják. A gyõztes seregek Istvánt ünneplik. Megérkezik Réka, és atyja holttestét kéri, hogy eltemethesse. István hajlandó lenne teljesíteni a lány kérését, de Sarolt nem engedi, sõt kiadja a parancsot: „Felnégyelni!” Koppányt felnégyelik, a nép Istvánt üdvözli. Asztrik apát Isten nevében, a pápától kapott koronával királlyá koronázza Istvánt.

Kritikai visszhang

"Mindaz, amit Szinetár Miklós rendezésében láthatunk a színpadon, elemi erõvel jelenik meg. Ez egyrészt köszönhetõ az opera mûfajának, a színpadi látványnak, a sokszereplõs elõadásnak és mindannak, ami a zenekari árokból (...) hallható. Gyöngyösi Levente ugyanis (...) olyan erõs zenei átiratot készített fúvósokra, vonósokra, hárfára, hogy a hangszerelésnek köszönhetõen éteri muzsikává válik minden tört akkordra, gitárszólóra, cigifüstön edzett rockerhangra komponált dallam. Másrészt, ha valamiben tényleg jobbat és többet nyújt az István, a király opera, mint a rock, az a kórus, a Magyar Állami Operaház Énekkara (Csiki Gábor karigazgató irányítása mellett). F. Tóth Benedek, Index