2016. április 21-én a Tavaszi Fesztivál keretében két egyfelvonásos koreográfia premierelőadása látható az Erkel Színházban. A Space Fantasy című esten Barta Dóra Megbolydult bolygó és Földi Béla Marsbéli krónikák című alkotása kerül színre a Magyar Nemzeti Balett és moderntáncra szakosodott vendégművészek előadásában.
A Space Fantasy első része, Barta Dóra Megbolydult bolygó c. műve Godfrey Reggio Kizökkent világ című kultuszfilmje alapján Philip Glass Koyaanisqatsi-zenéjére készült, és a mai hírekből áradó, ránk leselkedő apokaliptikus veszélyek: a globális terror, a klímaváltozás, a humanitárius katasztrófák ihlették. A biztonságra és nyugalomra vágyó emberek szürke hétköznapjaiba belopódzott az összeomlástól való fenyegetettség érzése. Az egyetlen zug, ahol talán még rálelhetünk a biztonságra, nem más, mint emberi kapcsolataink kusza és sérülékeny hálója. „A mű címe egy többféleképpen értelmezhető hopi indián kifejezés, ebből indultam ki” – mondja az alkotó. „Nem próbálok meg versenyre kelni a filmmel, ami lehetetlen is lenne, hiszen annak idején csak a forgatása hat évet vett igénybe. Inkább egy, a remekbeszabott zene által inspirált, egyedi képi világba helyeztem a darabomat és a tánc dimenziójában próbáltam megvalósítani az elképzeléseimet.” A Badora Társulat két táncosának csatlakozása a Magyar Nemzeti Balett művészeihez érdekes táncnyelvi fúziót hozott létre.
Az est másik előadása Földi Béla Marsbéli krónikák című koreográfiája, amelyet a Solaris együttes élő zenéjére adnak elő az Erkel színpadán. Ray Bradbury azonos című novelláskötete 1950-ben jelent meg az Egyesült Államokban, az autodidakta sci-fi író az ember Marsra érkezésének és a „vörös bolygó” gyarmatosításának elképzelt történetét tárja az olvasó elé. Finoman alkalmazott költői képeivel mesés világot fest elénk, melynek felsőbbrendű civilizációját előbb csak összezavarja, majd visszafordíthatatlanul semmivé teszi az ember. Az atomháború fenyegetésében élő emberiség már évek óta igyekszik egy élhető bolygót találni. A Marsra való megérkezés korántsem felhőtlen: az ott lakók megszokott élete az első ember megjelenésével egy csapásra megváltozik, fenyegetésként élik meg az ember jelenlétét. Telepátia, tömeghipnózis, gyilkosságok: minden eszközt bevetnek, hogy gátat szabhassanak a rájuk váró gyarmatosításnak. Mégsem győzhetnek, hiszen az emberek olyan nagy tömegben érkeznek, hogy a rakétáik szinte ellepik a bolygó felszínét. A fő baj mégis az, hogy az ember régi, földi szokásait, értékrendjét, ízlését és bűneit is magával hozta. „Az alapgondolat Ókovács Szilveszteré. Először őt fogta meg a regény vagy a film és természetesen a Solaris együttes zenéje” – emeli ki Földi Béla. „A zenei anyag mindössze 24 perces, amelybe igen nehéz a sok epizódot belekomponálni. Számomra a legérdekesebb az volt, amit Bradbury magáról az emberről akart mondani. Tizenkét táncosra alkottam meg a koreográfiát, akik közül nyolc fő a Budapest Táncszínház, további négy pedig a Magyar Nemzeti Balett tagja.”